Székelypálfalván születtem 1969. április 2-án. 1992-ben házasságot kötöttem Szász Istvánnal, majd 1998-ban a Mindenható Isten megajándékozott minket egy fiúgyermekkel.
Édesapám a székelypálfalvi egyházközség kántora, édesanyám pedig az egyházközség sekrestyés-harangozója volt, így én a templom közelségében, szeretetében nőttem fel. Szüleim példás, vallásos élete már gyermekkoromtól megszerettette velem Istent, az imádságot és a templomot. Édesapám az orgona- és saját énekhangján keresztül 51 évig szolgálta és dicsérte Istent. Az ő példája egy életre szóló hűségre intett nem csak engem, hanem egész Pálfalvát is. Édesanyám 46 évet a templom szolgálatában állt. Ezektől a jó szülőktől kaptam és örököltem mindent, beleértve a legfontosabbat, az erős hitet és templomszeretetet.
Botár Gábor plébános úr egy találkozásunk alkalmával elmondta, hogy a Kis Szent Teréz plébániatemplom sekrestyése 2010. november 1-jétől nyugdíjba szeretne menni, és ismerve az én ragaszkodásomat a templomhoz, megkérdezte, elvállalnám-e a sekrestyési munkakört ezen a plébánián. Én tiszta szívemből azonnal igent mondtam, mert számomra ez egy hivatás, amit Istenért és az emberekért tölthetek be.